A szemünk működése nagyon hasonlít egy fényképezőgép működéséhez, amely összeköttetésben áll az agyunk látásért felelős részével. Szemünkkel nézünk, agyunkkal látunk!
A szem elülső része, ami a színes rész előtti íves rész: a szaruhártya, cornea. Érzőidegekkel teli, teljesen tiszta, átlátszó rész, max 0,5 mm vastagságú és +43.0 DIOPTRIÁS LENCSE.
A körülötte elhelyezkedő fehér, átlátszatlan rész az ínhártya, sclera. Védőfunkciója, hogy biztosítja a szem stabil állapotát, illetve, hogy csak a pupillán keresztül juthasson fény a szemünkbe.
Az ínhártyát elölről a kötőhártya fedi, melyben gazdagon erek és immunsejtek találhatók. Irritáció esetén bevörösödik, illetve eressé válik.
Az óraüveg formájú szaruhártya mögött az elülső csarnok helyezkedik el. Nagyon fontos, mert ha nem jó a csarnokban lévő folyadék keringése, vagy elvezetése, megváltozik a szem nyomása és glaucoma (zöldhályog) alakulhat ki.
Az iris, vagy szivárványhártya a szemünk színes része. Funkciója, hogy szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét, sötétben tágabb, világosban szűkebb a rés. Ez a rés pedig a pupilla, kizárólag a szem belseje miatt látjuk feketének. Ez a kis lencse felelős azért, hogy közelre és távolra is jól lássunk. Alap esetben szerkezete teljesen átlátszó, idősebb korban beszürkül az állománya, átlátszatlanná válik, szürkehályog alakul ki, melyet műlencse beültetéssel szépen helyre lehet hozni.
A lencsét függesztő pici izmok egy körkörös izomhoz kapcsolódnak, amelyek segítik a lencse domborulatát változtatni. Ha domborúbb, akkor közelre látunk jobban, ha kevésbé, akkor távolra, ezt nevezzük alkalmazkodó képességnek. 40 éves kor körül ez a képesség sajnos csökken, ezért van szükség más dioptriájú olvasószemüvegre közelre. Mivel ez egy anatómiai folyamat, mindenkit érint!
A szemünk belsejét kocsonyás anyag tölti ki, mely hátul az ideghártyáig telítődik.
Az ideghártyának az a pontja, amelyik az optikai tengely, a lencse és a szaruhártya középvonalával egybeeső tengely pontja a macula vagy sárgafolt, az éleslátás helye. Itt keletkezik a kép, a körülötte lévő ideghártya területek a térlátásban és a fényérzékelésben vesznek részt.
Ebből a folyamatból látszik, hogy a szemünkben képet érzékelünk, de ahhoz, hogy kép legyen belőle az agyunknak fel kell dolgoznia.
